Írók Boltja online könyvesbolt
js slider
 
 
 
2017. március 28. kedd
Boldog névnapot Gedeon, Johanna nevű látogatóinknak!
 
nyitóoldal - üzletszabályzat - elérhetőség - cégadatok - cégismertető - súgó
Kosár tartalma
 
 
 
 
Írok boltja elfogadó hely  Krea kártya  MVM Partnerkártya  Magyar Naracs kártya  MKB Professzori kártya 

Facebook-on
A cserevilágtól a padlássöprésig - Falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben
Nagy Netta - A cserevilágtól a padlássöprésig - Falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben
Nagy Netta
A cserevilágtól a padlássöprésig - Falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben

kiadó: Magyar Néprajzi Társaság
cikkszám: 11171879
ISBN: 9789638816955
megjelenés: 2013-01-01
készlet: Nincs készleten
Ár: 2800 Ft
webes rendelés esetén: 2520 Ft
 
Leírás:
Az 1945 utáni évtized mezőgazdasági politikájának, a beszolgáltatási rendszernek korrekt, tárgyilagos vizsgálatára az utóbbi időben, a rendszerváltozás óta nyílt lehetősége a hazai társadalomtudományoknak. Erdmann Gyula széleskörű forrásfeltáráson alapuló, gazdagon dokumentált Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 című kötete a történettudomány hozzájárulása a témakör, egyben
a korszak hiteles ismeretéhez. A szociográfusok közül az elsők között Závada Pál tette le névjegyét e tárgykör föltárásában Kulákprés című családtörténeti írásával.

A téma kutatásában a néprajztudománynak is illetékessége, feladata van, de eddig vajmi kevés kutatásról, illetőleg publikációról lehet számot adnunk. Ezért igen dicséretesnek tartom Nagy Netta témaválasztását. Kutatása a Duna-Tisza köze középső részének hét, szomszédos településére irányult. Közülük négy Csongrád megyei: Balástya, Forráskút, Kistelek, Üllés, három - Csólyospálos, Kiskunmajsa és Kömpöc - Bács-Kiskun megyei település. A vizsgált időszakban valamennyinek jelentős, a kisebb településeknek meghatározó többségű tanyai népessége volt. Írott forrásai a községi tanácsok, VB ülések, begyűjtési hivatalok levéltárban
őrzött jegyzőkönyvei, iratai, családi iratok és gazdasági feljegyzések. Néprajzi terepmunkája során a kérdőíves adatgyűjtés mellett, gyakran ahelyett célravezetőbbnek találta életútinterjúk készítését, vagyis az élettörténeti módszer alkalmazását.
A kutatás éveiben még éltek falusi, tanyai emberek, akik személyes tapasztalataikból adhattak tanúbizonyságot a beszolgáltatás, a kuláküldözés viszontagságairól, és fölidézték azokat az alkalmazkodási módokat, melyek lehetővé tették a megsarcolt
parasztcsaládok túlélését. Nagy Netta gondos elemzése a 20. század első fele helyi társadalmáról és gazdaságáról a korábbi lokális vizsgálatoknál árnyaltabb társadalomrajzot nyújt. Ez a társadalmi színkép alapozza meg és teszi érthetővé mindazokat a reagálásokat, melyeket a pártállam 1948-1956 közötti intézkedései kiváltottak. Vizsgált kutatóterületén öt különböző gazdaságot tudott körülhatárolni. Mindegyik típusra példákat hoz, és leírja a típusosnak ítélt parasztgazdaságok családszerkezetét, birtok és termékszerkezetét, fölszereltségét, jószágállományát, munkaerő-szükségletét, 8 árutermelését, illetve a termelt javak piaci értékesítésének szerepét. Tárgyalja az 1945. évi földreform végrehajtását, az ún. cserekereskedelmet és a parasztságot korlátozó intézkedések bevezetését. A szerző részletes családtörténeti, gazdaságtörténeti és mentalitás-történeti dokumentációt nyújt. Nagy Netta azzal az adottsággal is élt, hogy magángyűjteményekben számos írott dokumentum (pl. gazdakönyv, beadási könyv, napló) maradt fenn. Gondosan ötvözi az írott forrásokból és az életútinterjúkból nyert információkat, ennek köszönhető, hogy a tájra és több nemzedékre jellemző családtörténetek
rajzolódnak ki a könyv lapjain. A kötet fontos, több tanulságot hordozó része a Paraszti életutak és túlélési stratégiák című fejezet, melyhez 25 élettörténeti elbeszélést rögzített. Az életútinterjúra kiválasztottak megfelelően reprezentálják a vizsgált településeknek a beszolgáltatást leginkább megszenvedő rétegeit. Öt család életútját és túlélési stratégiáját mutatja be részletesen: egy szegényparaszt, egy kisparaszt, egy középparaszt és két olyan módos gazdáét, akiket kuláknak nyilvánítottak. Több esettanulmányban két, illetve három nemzedék (nagyszülők, szülők és gyermekeik) életútját kíséri a 20. század első évtizedeitől 1956-ig, vizsgálja 1945-56 közötti
túlélési stratégiájukat, értékrendjüket, egyéniségüket. Gyakran idéz az interjúkból az egyénre és a korszakra jellemző megnyilatkozásokat. Nem elégszik meg a paraszti adaptációs módok, magatartásformák leírásával, hanem keresi azok hátterét, gyökereit. Vizsgálja: érvényesek-e az interjúkból ismert cselekedetek egy-egy település paraszti népességére, voltak-e társadalmi rétegekre jellemző stratégiák? A beszolgáltatás éveiből megismert paraszti magatartásformák rendszerezésekor különböző viselkedésmódokat különít el, bemutat kitérőket, hatalmi kényszert elszenvedőket és látszólag belenyugvókat. Ám a szerző a beszolgáltatási rendszer eltörlésével nem zárta le terepmunkáját. Több család életútját a szövetkezeti gazdálkodás
kezdetéig (1961-ig) elkísérte.

Nagy Netta könyve alapos és módszeres terepmunkán alapuló történeti-néprajzi elemzés. Kiválóan alkalmazza az életrajzi kutatás kimunkált módszereit, és jól hasznosítja a téma történeti, néprajzi, szociológiai szakirodalmát. A választott témakörben kutatása úttörő érdemű, új eredményekkel gazdagítja az érintett szaktudományokat. Könyve a vizsgált korszakkal foglalkozó történészeken, szociológusokon és az etnográfusokon kívül számít mindazok érdeklődésére, akik az agrárium irányításában dolgoznak, és akiket foglalkoztat a mindenkori hatalmat gyakorlók, és a család meg az egyén viszonya.

Szeged, 2013. november 27.

Juhász Antal

ny. egyetemi tanár DSC


Tulajdonságok:

terjedelem: 298 oldal

borító: puhafedelű

sorozat: Néprajzi Értekezések 2.
felhasználó név:
jelszó:
regisztráció
jelszóemlékeztető


Trafó
 
design: Sárközi Román