Antik orvoslás – bevezetés és forrásgyűjtemény

Mit értsünk pontosan az olyan kifejezéseken, mint diagnózis, egészség, indikáció, betegség, prognózis vagy terápia? Miért nem lehet végleges választ adni az olyan etikai kérdésekre, amelyek az önrendelkezés kapcsán merülnek fel egy orvosi beavatkozás kockázatainak és előnyeinek értékelése során, vagy a társadalmi igazságosság központi jelentősége kapcsán? Ezekre konkrét válaszlehetőségeket kidolgozni – fontos, néha nehéz, de vonzó feladat. Aki erre vállalkozik, az csak a normák történeti alakulásának hátterében és e kérdések kontextusfüggőségének ismeretében válhat alkalmassá a feladatra.
Az orvostörténet, az orvosi elmélet és az orvosi etika kezdetei az ókorba nyúlnak vissza. Ez a forrásgyűjtemény az eszmetörténetre és a mindennapi életre vonatkozó testimóniumokat ötvözi. A történelmi összefüggések világossá tétele érdekében kronológiailag széles ívet ölel át, az első civilizációktól kezdve Mezopotámián, Egyiptomon, a talmudista, hellén és római orvosokon át Bizáncig és az arab, majd a középkori orvostudósokig. Szó esik orvosokról, bábákról, képzésükről és társadalmi helyzetükről, valamint a kórházakkal együtt munkájuk helyszíneiről; agyagtábláktól a papírusztekercseken át a kódexekig és ma is nyitva álló kérdésekig. Hiánypótló, összegző mű magyar fordításban, eredeti forrásszövegekkel.