„Mindig nevezzétek nevükön a dolgokat, a diktátorokat is.”
Anna Politkovszkaját, az egyik legismertebb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, „testközeli” feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról.
Anna Politkovszkaja arca a szólásszabadság jelképévé vált. Lánya, Vera akkor huszonhat éves volt, és a bátyjával, Iljával együtt sokáig küzdött azért, hogy kiderüljön az igazság. Vera közvetlen közelről tapasztalta meg az orosz igazságszolgáltatás gépezetének lassúságát és megbízhatatlanságát, az egymásnak ellentmondó információkat, a képtelen feltételezéseket.
Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Politkovszkaja név újra halálos fenyegetések tárgya lett, ezért Vera végül kénytelen volt egy titkos helyre költözni a családjával. Azért írta meg ezt a könyvet, hogy lánya, és az egész világ emlékezzen annak a nőnek a különleges történetére, akinek volt bátorsága az olvasók elé tárni, hogyan sérti meg az emberi jogokat Oroszországban egy volt KGB-tiszt, akiből egy veszedelmes birodalmi ábránd megalkotója lett.