KATEGÓRIA KIVÁLASZTÁSA
A könyv első számú célja, hogy részleteiben feltárja a különböző történelmi korszakok, népek, civilizációk, vallások emberképeit. Nyolc emberkép kerül ismertetésre: 1. az archaikus kor emberképe; 2. az ókor emberképe; 3. a hinduizmus emberképe; 4. a buddhizmus emberképe; 5. a kínai univerzizmus emberképe; 6. a keresztényég emberképe; 7. az iszlám emberképe; 8. az újkor emberképe.
Az emberkép a következő három témakörön nyugszik: 1. Milyen transzcendens jellegű életfunkcióval vagy életfunkciókkal rendelkezik az ember? Másképpen fogalmazva: Milyen szakrális személyiségjegyből vagy -jegyekből tevődik össze? Közérthetőbben kifejezve: Hány lelke van az embernek, és az ember miképpen vélekedik róluk? 2. Mi az ember életcélja a földi világban? 3. Milyen viselkedésformákkal érheti el az ember a földi életcélját? Mi az emberideálja?
A könyv a kultúrtörténeti „nyomozómunka” során feltárt emberképek ismeretében három további célt tűzött maga elé:
1. Megtalálni azt az emberképet, amelyik legjobban reprezentálja az elmúlt 10-12 ezer év emberiségét (általános emberkép).
2. Feltárni azt a mozgatóerőt, amely az emberiséget az elmúlt 10-12 ezer évben az archaikus világból az ókoron és a középkoron keresztül az újkorig „űzte”. A könyv igyekszik egy másik oldalról megvilágítani az emberiség történelmét mozgató erőket. Nem abból indul ki, hogy a külső tényezők (anyagi környezet, társadalmi viszonyok, időjárás) hatására az ember megváltoztatja a társadalmi-gazdasági-politikai viszonyait és anyagi környezetét, hanem abból, hogy először az ember belső szellemi-lelki állapota változik meg – az önreflexió során szerzett ön-énkép módosul –, ami aztán maga után vonja környezete átalakítását.
3. A fentiek ismeretében „elmerengeni” azon, miképpen lehetne a világ sorsán javítani, ha egyáltalán szükség van erre, és ha egyáltalán van erre lehetőség.
