„Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a „mások” mindig is a Nyugatot jelentette.”
Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kell járnia, eltávolodva a „hanyatló Nyugattól”?
A Mi és ők olvasmányos és informatív áttekintése az orosz eszme szerteágazó történetének, a cári idők nyugatos-szlavofil vitáitól egészen a putyini politika ideológiai hátterét adó elméletekig. Bengt Jangfeldt könyve egyszersmind fájóan aktuális számvetés azzal, hogyan fonódott össze Oroszország messianisztikus identitáskeresése az autokratikus hatalomgyakorlással, és hogyan vált az orosz eszme időről időre véres valósággá.