Mit hisz a tudós? – Változatok hivatás és módszer témájára

Könyvem idézőjeles címét meglátva Arany János költészetének szerelmesei fölismerhették 1877-ben írt kései verse, a Honnan és hová egyik sorát, sőt, a viszontlátás örömével talán be is fejezték: „Mit hisz a tudós? ő lássa.”
Írásaimból, remélem, megvilágosodik a címbeli idézet átértelmeződő jelentése, azaz hogy amit a tudós hisz, az itt egyaránt utal a tudósi hivatás elveire, módszereire, szemléleti előfeltevéseire, s hogy ezek kutatásához ezúttal jól jöhet tevékenységének bármely szövegnyoma, ha következtetni lehet belőle gondolatvilágának, netán tudati beidegződéseinek sajátosságaira. A kötet nyitótanulmánya éppen Arany példáján szeretné bizonyítani, hogy egy nagy költő, tudós és kritikus hitvilágáról mint hivatástudata egyik legmélyebb forrásáról ugyanolyan sokat elárulhat a kolerajárvány idején (1866 őszén) tett alkalmi fogadalmának ismerősen biblikus mintázata és akár önkéntelen bibliai utalásrendje, noha az egészről csak egy bizalmas magánlevelének egyetlen mondatnyi vallomása tanúskodik, mint a világnézeti elveiről vagy akár felekezete hittételeiről szóló fejtegetéseinek összeállítható gyűjteménye. Ugyanezért kapott kiemelt helyet a kötet zárótanulmánya, amely egyetlen bibliai mondat (Józs 1,8) héber igéjének fordítástörténetéből szeretné kibontani kétféle (tanőrző, illetve tanmagyarázó) szellemi magatartás sorsdöntő különbségét és végső összetartozását. Köztük minden itteni szöveg a főcímként idézett kérdés jegyében próbál valamit megvilágítani az élet végső perspektíváját illető tudósi felfogásokból, tudás és hit sokféleképpen felfogott viszonyából s a választott módszerek használatából.”