A teremtő szeme

Vajon mit lát fölöttünk az Ég? A kék tágasság, amely a madarak fölött feszül, szárnyaik ívének esélyét is adja? S a madarak avagy a képeikbe öltöztetett emberi jelek tekintetével: mi mindent tudhat világunkról a Teremtő? A József Attila- és Ratkó József-díjas Finta Éva e verseskötete nem kevesebbre vállalkozik: a magasból szertesugárzó Szem legfontosabb látómezőit tárja elénk, amikor műveibe keretezi őket. A sok-sok kisebb létbeli terep rajza öt-hat nagyobb tematikai territóriummá áll össze így alkotásaiban, ezek összerakott mozaikjaiból pedig egy 21. századi – egyszerre kisebbségi, anyaországi s európai kitekintésű – magyar költőnő életművének alapvonásai szövődnek egységes tájképpé. Akár a szülővidékét ábrázoló Feszty-körkép előbb miniatúrákból, majd jelenetekből összeforró teljessége, úgy reprezentálják e könyv főbb témái: a személyes és a nemzeti múlt s jelen, az emberi kapcsolatok, a mítoszi és a kulturális mezők – e magasból figyelő Szem médiumaként meglátott – felismeréseit, üzeneteit. A képverstől, elégiától, tájverstől a klasszikus metrumokkal és képi nyomokkal átitatott gondolati versekig gazdag skálán megszólaló műfajok Finta Éva érett lírájának a ma emberéhez szóló legfontosabb tartalmait közvetítik. Az Isten, az ember, a történelem, a nemzeti sors, a természet, a lélek költői értelmezései, az ókortól jelenünkig ugyanolyan erővel izzó emberi kérdések a múlt századok, sőt ezredek számos nagy értékét magába forrasztó poézisben találkoznak a Beregszászon született, ma Sárospatakon élő költőnő alkotásaiban. A griffnél is bátrabb madarai hátán egyre közelebb a Teremtő szeméből feltörő fénysugarakhoz.
Jánosi Zoltán