Antispiritualitás és modern ezotéria

Leírás:
ELŐSZÓ
Nagy örömmel teszek eleget a Szerző számomra megtisztelő felkérésének, hogy én írjam meg első könyvének előszavát.
Mindig nagy öröm, ha egy szerző egy szerzőt köszönthet, aki hallgatója, quasi-tanítványa és barátja, és aki első könyvével lép barátai, az érdeklődők, a jó- és rosszakarók elé.
Az ál- és ellenszellemi utakról, elúttalanodásokról nem lehet elégszer, eléggé sok oldalról és eleget írni.
A deviationologia – az ‘eltévelyedéstan’ – a metaphysico-traditionalis stúdiumok fontos területe, amelynek elmélyült és részletekre is kiterjedő művelése nélkülözhetetlen – mégpedig közvetlenül – az elméleti-elvi megalapozás és – közvetve – a szorosan vett megvalósítási praxis tekintetében.
Erdei Zoltán írása hozzájárul a deviationologia további megvilágításához és folytonosan szükséges megelevenítéséhez, ugyanakkor a metaphysico-traditionalis pneumatológia fontos kérdésköreit is továbbvivő erővel érinti.
A könyvnek összefoglaló jelentősége is van. Az utóbbi tizenöt évben számos könyv foglalkozott a szellemi tévutakkal; magyarul is megjelentek ilyen kérdésekkel foglalkozó írások, de konkrétan és egészében e témáról szóló mű ebben az összeszedettségben eddig még nem íródott.
Erdei Zoltán csatlakozott a metaphysico-traditionalis szerzőgárda magyarországi „hadoszlopához”. Nyilvánvaló, hogy a metaphysico-traditionalis szerző-gondolkozók nem különbözhetnek egymástól szélsőségesen, originalitásuk nem lehet extremo originalitas. Erdei Zoltán valóban metafizikai-tradicionális szerző, és pontosan annyira eredeti, amennyire egy szerzőnek adekvát módon és mértékben eredetinek kell lennie.
Egyre több a tévúton tévelygő ember, és egyre több a tévútra tévelyítő sötét személyiség. Egyre szükségesebb a leleplezésük, lelepleződésük. Sokszor azokról is kiderül, hogy nem teljesen immúnisak az eltévelyítő erők hatásával szemben, akiket példaképnek szokás – akár részünkről is – tekinteni. Ennek felismeréséhez azonban pontos pneumatológiai helyzetkép birtokában kell lennünk, pontos pneumatológiai rálátás alapján.
Ma már az is eltévelyedés és eltévelyítés, ha valaki nem a gondolkozás megtisztítását és megelevenítő transzmutációját tekinti és javasolja a tudati gyakorlatok kezdetének, hanem – mondjuk – a gondolkozás megszüntetését.
Nincs veszélyesebb a hazug igazságoknál. Hazug igazság, hogy a metafizikai felébredéshez a Felébredésen kívül semmire nincs szükség. Hazug igazság, hogy a gondolkozás feletti szellemi állapot a gondolkozás megszüntetése révén érhető és érendő el. Ezek voltaképpen igazságok lennének, de úgy, ahogyan mindezek a modernista interpretációkban megjelennek: gonoszul és aljasul hazug hülyeségek. És ezek – itt – nem erős és durva szavak, mert ha tisztában vagyunk azzal, hogy miről is beszélünk voltaképpen, akkor tudjuk, hogy a földi-emberi nyelvek alkalmatlanok ahhoz a lefelé-minősítéshez, amilyet valóban megérdemelnek a hazug igazságok.
Erdei Zoltán könyve a hazug igazságok problémakörének a tisztázásához is nagyszerűen és jelentősen hozzájárul.
Szeretetteljes baráti nagyrabecsüléssel köszönöm a szerzőnek azt is, hogy megírta a könyvét, azt is, hogy engem tisztelt meg felkérésével, az előszó megírását illetően. Az olvasónak pedig – ugyancsak baráti szeretettel – azt kívánom, hogy jelentsen e könyv olyan pozitív élményt, amilyet nekem jelentett.
Dr. László András
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó (Dr. László András)
bevezetés
I. a gondolkozás
II. koncentráció és meditáció
III. a halál
VI. általános kérdések az álspiritualitás területéről
V. emberi primordialitás
VI. tudati irányok és irányultságok jelentősége
VII. a szellemi tanítások végső céljáról
VIII. megjegyzések a modern „ezotéria” kapcsán
IX. összefoglalás
utószó