Anya vagyok, súlyos eset – Az első hat év

Van az úgy, hogy már nem lehet négy egybefüggő lépést tenni a lakásban anélkül, hogy rálépnénk egy marék gyurmára – mégis inkább elengedjük, mert abban a pillanatban úgy egyszerűbb. De közben azért elgondolkodunk, hogy vajon másoknak miért megy ez az egész sokkal könnyebben.
Pedig valószínűleg senkinek sem megy könnyebben. A gyereknevelés ugyanis nem az Instagramon történik, hanem a nappali közepén, morzsák, legókockák és félbehagyott kávék között. A kisgyerekes évek nem attól emlékezetesek, hogy minden úgy alakul, ahogy elterveztük, hanem pont attól, hogy szinte semmi. Megvan az a pillanat, ugye, amikor végre-valahára cipő van a gyereken, a kabát is rajta, te is rendben vagy, a táska a válladon… és akkor közli, hogy neki még vécére kell mennie?
Petra Durkinjak, alias Salty Anya, ezt nézd! oldalán évek óta oszt meg történeteket olyan pillanatokról, amelyek egyszerre bosszantóak, fárasztók, abszurdak, viccesek – és nagyon is ismerősek mindenkinek, akinek kisgyereke van. Nem tanácsokat osztogat, és nem tesz úgy, mintha tudná a tutit, hanem azt adja, amire a kisgyerekes években a legnagyobb szükségünk van: öniróniát, humort, nagy felismeréseket és azt a felszabadító érzést, hogy nem kell tökéletesnek lenni.
„Nyugi, ezzel a könyvvel nem az a célom, hogy megmondjam, hogyan csináld, hanem az, hogy mire a végére érsz, elhidd, hogy te is meg tudod csinálni!”