Az idő eredetéről

Stephen Hawking utolsó gondolatai a Világegyetem létrejöttéről – Az idő rövid történetében vázolt elmélet gyökeres átdolgozása

Miként alakulhattak ki az univerzumban az élet számára ennyire kedvező feltételek? Hogy megoldja ezt a rejtélyt, Stephen Hawking az ősrobbanás elméletét kezdte el tanulmányozni, ám a kérdés egyre bonyolultabbá vált, amikor a matematikai számítások arra utaltak, hogy több ősrobbanás számtalan univerzumot hozott létre, amelyek többsége alkalmatlan az életre.
Hawking közeli munkatársával és jó barátjával, Thomas Hertoggal húsz éven át dolgozott a válaszon, aminek eredménye egy teljesen új elmélet lett. Legnagyobb meglepetésükre egyfajta evolúcióra bukkantak, amelyet visszafelé követve azt látták, hogy maguk a fizika törvényei változnak és egyszerűsödnek, egészen addig, amíg a részecskék, az erők, sőt maga az idő is el nem tűnik. Forradalmi gondolat támadt bennük: a fizika törvényei nincsenek kőbe vésve, hanem az általuk irányított Világegyetemmel együtt születnek és alakulnak ki.
Az idő eredetéről ezt a radikálisan új elméletet elhelyezi a fizikai gondolkodás történetének kontextusában Newton törvényeitől kezdve Einsten relativitáselméletén és a kvantummechanikán keresztül egészen a húrelmélet legújabb eredményeiig, és alapjaiban változtatja meg, amit a Világegyetemben elfoglalt helyünkről gondolunk.
Talán ez Stephen Hawking legnagyobb tudományos eredménye.