Aztán mivégre az egész teremtés?

Leírás:
„Igen, érezzük át azt a kétségtelen tényt, hogy a sztregovai ház Oroszlánbarlangja egy pillanatban a világmindenség közepe volt. Hanem Madách mennyországában botrány is van. Az a botrány, amit még Madách kortársai sem tudhattak: a XX. század botránya, s talán a XXI. századé is. S ez az, hogy a Teremtésből Világvégét csinálhat az egyik teremtmény: az ember.”(Hubay Miklós)Hubay Miklósnak Az ember tragédiája témájára évtizedek alatt összegyűjtött jegyzetei páratlanul eredeti és megrázó interpretációt adnak magáról a madáchi műről és annak jelenkori aktualitásáról, a XXI. században is feltétlenül érvényes „eszkatologikus” látomásáról. Madách műve korántsem csak a Faust horizontja felől értelmezhető, hanem a tragédia nietzschei szelleme felől is. De a madáchi műről szóló excerpták Hubay Miklós legalapvetőbb drámaírói elveit is megmutatják, azt a szemléletet, mely az általa is idézett Schiller nyomán a színházat „morális intézményként” értelmezi. S meglepetésként egy egyfelvonásost kapunk, amely az eszkimó-szín befejezésével veszi kezdetét, s amelybe az idő falain át behallatszanak a madáchi mű gnomikus záróakkordjai.(Borbély András)”Egy hosszúra sikeredett élet során útitársam volt Madách. Ennek megmaradt (fennmaradt) emlékeiből – ám az emlékeknek is inkább csak a foszlányaiból – rostáltam össze e jegyzetsorozat anyagát.A XX. századnak nem volt olyan viszontagsága, amelynek érintése-csapása ne Madáchtól remélt – és kapott – volna választ, vigaszt vagy fölébe kerekedő fanyar mosolyt…A megpróbáltatások közül hátravan még egy és más.Szeretném remélni, hogy abban a végtelen pillanatban (hisz nem jön utána másik) Az ember tragédiája is kibontja rejtve maradt értelmét, és nem marad talánynak többé sem a világmindenség, sem benne az életem.”(Hubay Miklós)