KATEGÓRIA KIVÁLASZTÁSA
Jól használható, anyagelvű és szemünk számára is vonzó tárgyak évszázadok óta készülnek. De formatervezés (angol szóval design) néven napjainkban már egy merőben modern tevékenység gondoskodik róla, hogy lehetőleg csak ilyen – humánus és esztétikus – termékek kerüljenek az üzletekbe. Ezt az új művészeti ágat az angol Esztétikai mozgalom építészei-iparművészei, illetve teoretikusai kezdeményezték a 19. század derekán az ipari forradalom keserű tapasztalatai nyomán. Ők fogalmazták meg azt az Ady közismert versében halhatatlan szlogenként ránk hagyományozott nagyszabású programot, amely kötetünk címét adja. Eszerint minden embernek joga van a szépséghez, azaz a művészet akkor teljesíti küldetését, ha a társadalom valamennyi tagja számára mindennapi életünk komfortját szolgáló építészeti-tárgyi kultúrát teremt. A kötet részletesen szól róla, hogyan kezdődött ennek a nemes célnak a megvalósítása az első iparművészek színre lépésével, illetve a bútorait már csaknem designerként tervező Michael Thonet üzemeiben. Majd hogyan vált egyre szorosabbá ipar és iparművészet kapcsolata a múlt századfordulón a szecesszió szinte országonként eltérő stiláris értelmezése ellenére. Végül hogyan csiszolódott össze a két partner – a gyár és a tervező – tevékenységük egymásra utaltságának felismerését és tudatosulását követően a két háború közötti konstruktivista esztétika kísérleti műhelyeiben, többek között a Bauhausban. Míg a design először az Egyesült Államokban, végül a második világháború után mindenütt a fejlett világban a gazdasági élet komponenseként mindennapjaink – a szociális piacgazdaság – magától értetődő kulturális tényezője lett. Olyan kultikus, mindenki által jól ismert darabokkal, amilyen az amerikai Raymond Loewy tervezte Coca-colás üveg, Dieter Rams jónéhány Braun-készüléke, Skandináviából a lego és az IKEA, a francia Philippe Starck citromfacsarója, amelyet az olasz Alessi gyárt. Rubik Ernő nevezetes Bűvös kockája pedig a magyar design klasszikus alkotása. Az egyetemi jegyzetnek készült kiadvány mind a formatervezés, mind annak története iránt érdeklődőknek összefoglaló képet ad a design elmúlt másfél évszázadának legfontosabb fejleményeiről, szereplőiről és alkotásairól. Képek nem szerepelnek benne, a szövegben említett tárgyak azonban nevük alapján az interneten könnyen elérhetők.
A szerző művészettörténész, a modern iparművészet és design egyik vezető hazai kutatója. A METU egyetemi tanára, közel negyven önálló könyv, számos tanulmány és cikk szerzője.
