Ez a kötet szomorú búcsú Vajda Mihálytól (Misutól), halála sok közös tervünket szakasztotta félbe. Búcsú nemcsak a személyétől, de a nemzedékétől is, a budapesti (Lukács-) iskola tagjaitól, s azon zsidó értelmiségiektől, akik, ha fiatalon is, de a holokauszt előtt szocializálódván, a magyar zsidóság szellemi értékeit és magatartását „átvitték” a Kádár-korszak és a rendszerváltás „túlsó partjára”. Jelentős mértékben nekik köszönhető a Múlt és Jövő folyóirat eddigi élete is.
Ezért az „utolsó mohikán” e fórumon közölt, s itt (és most) összegyűjtött írásai – tanulmányok, esszék, cikkek – a maguk önálló értékein túl egy felelős elköteleződés és azonossághoz való hűség felemelő dokumentumai is egyben.