Ferenczi Sándor összes művei 5. – Ősi folyamatok, terápiás technikák 1924-1927

Ferenczi Sándor összes műveinek ötödik kötete az 1924-től 1927-ig tartó időszak írásait tartalmazza. Kétségtelenül ez Ferenczi szellemi-szakmai csúcs-korszaka, ekkor (1924-ben) jelenik meg egyetlen önálló (nem tanulmányokból összeállított) saját könyve, a Versuch einer Genithaltheorie, mely csak 1929-ben Katasztrófák a nemi működés fejlődésében címmel lát magyarul napvilágot. Ferenczi ekkor már a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom meghatározó személye, Freud híve és barátja, de olyan valaki, aki képes volt Freud mellett, és ekkor még általa is elfogadottan egy koherens pszichoanalitikus saját koncepciót kidolgozni.
Kötetünk címe, az Ősi folyamatok, terápiás technikák jelzi azt a két vonulatot, amely Ferenczi munkásságában és valójában minden jelentős pszichoanalitikus koncepcióban ott rejtőzik: kell egy átfogó elmélet, egy metapszichológia és kell egy ehhez kapcsolt terápiás gyakorlat. Még pontosabban, a terápiás gyakorlat az a terep, ahonnan az elméleti összefüggések kidolgozódnak. A Katasztrófák újdonsága az, hogy „ontogenetikus”, azaz a személy kialakulása felől gondolkodó és „filogenetikus” azaz az élet, az élőlény megformálódása irányából dolgozza ki azt a bizonyos valóságérzéket”, a szubjektumot teremtő preödipális relációt. A terápiás elképzelésben (sőt talán az elméletben is) e négy év alatt fordulatok is vannak, az aktív terápia 1923–1924-ben domináns elve 1926-ra egy elfogadóbb, korlátozott aktivitású terápia fele fordul.
Ferenczi sorsa, élete mindig vitákban, kapcsolódásokban és ellentmondásokban zajlott. 1924-ben történt a nemzetközi pszichoanalitikus közösséget megrázó vita Otto Rank A születés traumája könyve kapcsán. A másik nagy esemény Ferenczi hét hónapos amerikai útja. Számtalan előadást tart, kiképző terápiákat vezet és itt is harcol, vitázik: itt Freuddal összefogva, az amerikai kollégákkal szemben, a laikus analízis szükségességéről, lehetőségeiről beszél.
Az 1927. év második felére nagyon kell figyelnünk. Itt kezd megformálódni az a kései Ferenczi, az, akinek a mai pszichoanalízisre, az 1924-es könyvek eszméinek folytatásával, korrekciójával oly jelentős hatása van.