Gyökerek és szakadások – Írások az európai és a magyar történelemről

A mérsékelt jobboldalnak a szélsőjobboldaltól való leválasztását továbbra sem sikerült elérni. Erről a kapcsolatról Rathenau korábban megállapította, hogy „a haldokló középosztály a legveszedelmesebb méreg, amely államrendszerünket fenyegeti. A hivatalnokok, katonatisztek és kisnyugdíjasok ma már képtelenek megélni a jövedelmükből, és a nyomor áldozatává válnak. Fiaik azonban, akiket konzervatív szellemben neveltek, cselekedeteikben is szélsőjobboldali reakcióssá alakulnak át.” Sebastian Haffner pedig leszögezte: „A rövid ideig tartó Rathenau-korszak megerősítette bennem 1918 és 1919 tanulságát: a baloldalnak semmi sem sikerül Németországban”.

A kívánatos szelekció elősegítése érdekében 1917 végén létrehozták a Magyar Fajegészségtani és Népesedéspolitikai Társaságot, Teleki elnökletével. A Turáni Társaság pedig saját folyóiratot is kiadott Nemzetvédelem címmel. A lap szerzői olyan radikális javaslatokat fogalmaztak meg, mint pl. a házasság előtt álló párok kötelező orvosi vizsgálatát célzó törvény. Aligha meglepő, hogy a folyóirat 1919 tavaszán örömmel üdvözölte a tanácsköztársaságot: „A jövő a szocialisztikus irányzaté. Ez, mivel a magyar géniusznak az individualista, kapitalista gazdasági rendszer nem kedvezett, a magyar faj érvényesülése szempontjából csak üdvösnek mondható.”