Hódolat és hódítás – A trubadúrköltészet remekei

Leírás:
Szál egyedül és társtalanés vágytalan, reménytelenporoszkáltam a lovamona messzi kisült réteken,míg egyszer csak, palánk alattmegláttam őt, pásztorleány:még most is elönt az öröm,ha őt kutatja ösztönöm,a nyelvem ma is elakad.Hőköltetem hát a lovam,már gyalog közelítgetem…Állát felszegve, gondosan- mosoly bujkált szemeiben -kémlelt: „Mi hozta az urate tájra, épp felém? Netánhabos ruhámnak köszönöm?Mert barátkozni nincs erőm,megyek is, szólnom se szabad…””Leányka, kedves oka van,hogy szemem itt kerekítem:az arcod olyan csintalan,a szívem dobog szertelen,a bordám árad és apad,szeretve meghajol sután:hisz osztozhatnánk örömön,ha akarod, itt a füvön…Szerelmünk örök, megmarad.”(Gavaudan)Köztudomású, hogy a 12-13. századi provanszál és francia nyelvű költészet az európai líra első máig érvényes változata. A dél-franciaországi Toulouse környékén és más déli tájakon fellépő trobadorok, valamint a francia királyság északi territóriumán működő trouvcre-ek a modern szerelmi érzés első megfogalmazói. Az udvari szerelem szellemi mintáit megéneklő lovagi költők a rejtélyes Hölgyet imádják, epekednek, de ugyanakkor félnek is a beteljesüléstől. Rajonganak és rettegnek, közelednek és távolodnak, panaszkodnak és örvendenek a panasz vigaszának. Egyszerre adnak formát a hódolat és a szorongás érzéseinek, a szerelmi nélkülözés kínjainak és az esengés örömének. Művészetük erejét éppen ez az összetett, szövevényes érzelmi és szellemi felfogás adja. Mindenről énekelnek és semmiről, eszményről és a húsról, az égi és földi elragadtatás erőpróbáiról.Báthori Csaba ötven darabot választott ebből a gazdag anyagból. A kötetben – ismeretlen szerzők mellett – időrendben felvonulnak a jelentős trobadorok (Guillaume d’Aquitaine, Jaufre Rudel, Cercamon, Marcabru, Raimbaut d’Aurenga, Daniel Arnaut, Bertran de Born, Cerveri de Girona, Guirot Riquier) és a trouvcre-ek legjobbjai (Chastelain de Couci, Gace Brulé, Thibaut de Champagne és Adam de la Halle). Látjuk: csak aki a trubadúrok költői alapállását ismeri, az jelölheti ki szabatosan akár Baudelaire, Rilke vagy József Attila helyét a világlíra eszméleti folyamatában.Báthori Csaba József Attila-díjas költő és műfordító 1956-ban született Mohácson. Jelenleg Budapesten él. Az utóbbi harminc évben a világlíra számos költőjének verseit fordította magyarra, 2005-ben pedig József Attila verseit jelentette meg német nyelven.