Kenegetés / A láb

Eladó az egész világ – hirdeti a Kenegetés és annak az annak folytatásaként megjelent A láb két főszereplője, a minden hájjal megkent Boorman és a titkárává szegődő, naiv Laarmans. A szatirikus hangú regénypáros a két világháború közötti kapitalizmus világát állítja elénk, ahol a főhősök lépre csalható ügyfelek után járják a belga városok utcáit, és ha valaki a horgukra akad, addig kenegetik hízelgéssel vagy zsarolással, amíg a lehető legtöbb pénzt csikarják ki belőle… A temetkezési vállalkozások, ruhaüzletek, kovácsműhelyek irodáiban házaló, hirdetéseket gusztáló ügynökök persze maguk is csak annyira erkölcstelen figurák, mint üzletfeleik, akik ügyeskedve, kisebb-nagyobb csalások árán igyekeznek boldogulni. Az emberi butaság és kapzsiság színjátékának sajátos panoptikuma is van: a rászedett ügyfelek természetbeni törlesztéseinek torz mementója, a Honi és Külhoni Termények és Termékek Múzeuma, ahol szinte minden megtalálható, a gépzongorától a zöldségkonzerveken át a négerbálványig.
A társadalomrajznak sem utolsó regénypáros a német romantika és az orosz realizmus hagyományait idézve az abszurdig ível, amikor is A lábban – mely Gogol Az orrát juttathatja eszünkbe – Boorman, rögeszmésen kártalanítani próbálván a Kenegetés egyik rászedett ügyfelét, újra és újra a hivatali gépezet falaiba ütközik. Mi magunk pedig elgondolkodhatunk azon, mi változik vagy éppen nem változik meg a hősökben, amikor sajátos megváltáskeresésük végére érnek.