Lepke és láng

A Lepke és láng a legendás svéd író, Stig Dagerman egyik legmélyebb és legfájdalmasabb lélektani regénye, amely a gyász, a bűntudat és a vágy romboló összefonódását vizsgálja. Főhőse, Bengt, egy fiatal férfi, akinek világa édesanyja váratlan halálakor teljesen összeomlik. A veszteség radikálisan átalakítja Bengt önazonosságát és kapcsolatait, és amikor kiderül, hogy apja már édesanyja halála előtt viszonyt folytatott egy nővel, Bengt először undorral, majd egyre fokozódó, különös vonzalommal fordul a nő felé. Gyásza végül erotikus megszállottsággá és romboló önvizsgálattá alakul, amelyben a szerelem és az önpusztítás szinte elválaszthatatlan.
Stig Dagerman (1923-1954) a 20. századi svéd irodalom egyik legnagyobb mítosza: villámgyorsan berobbant, kultikus alakká vált, majd tragikusan korán elhallgatott. A svéd „egzisztencialista próza” egyik úttörőjeként tartják számon, aki mindössze harmincegy évet élt, mégis maradandó életművet hagyott maga után. Íróként a második világháború utáni morális válság, a bűntudat, a félelem, a választás szabadsága és az emberi kapcsolatok törékenysége foglalkoztatta. Életét depresszió és alkotói szorongás kísérte; 1954-ben öngyilkosságot követett el. Művei ma reneszánszukat élik: tiszta, lényeglátó írásmódja és morális kérdésfeltevései a kortárs olvasók számára is elementáris erejűek. Nevét 1996 óta Svédországban a nagy presztízsű Stig Dagerman-díj is őrzi.