Műveinek az összessége egységes életmű. Minden egyes könyve, cikke, nyilatkozata csak része egyetlenegy, ma már áttekinthető nagy egésznek, amely egy önmagával mindig azonos írót revelál, akit az idők, az események, a változások tömege, amiket átélt, nem tudott letéríteni a maga külön útjáról, és nem tudott eltéríteni a maga külön individuális látási módjától. Minden mondata, minden félmondata, amit fél évszázad alatt leírt, magán viseli a bélyeget – azonnal ráismerünk: az övé. Amikor az életműnek a fontosságáról beszélünk, akkor ezt azért tesszük, hogy megvilágítsuk a különbséget a szórványos, esetleges – és az egy életen át tartó egész műben testet öltő inspiráció között. Impozáns és nagyszerű ez, látványnak is felemelő, amikor valakinél folytatólagosan megvan a képesség, hogy hosszú évtizedeken keresztül ugyanazzal az energiával reagál minden benyomásra, mint ahogy bizonyos embereknél csak kivételes pillanatokban történik.
Sinkó Ervin Miroslav Krlezáról írott esszéje nyomán