Nagymamacsillag

Shi Tiesheng (1951–2010) a kortárs kínai irodalom nagyra becsült alakja, együtt említik olyan írókkal, mint Mo Yan, Yu Hua vagy Su Tong.
Pekingben született, a Föld temploma közelében. A kulturális forradalom idején, tizennyolc évesen a városi ifjúság vidékre telepítésének mozgalma során a sárga föld fennsíkjára kerül, az ország egyik legszegényebb falvába, hogy marhát legeltessen, és „átnevelésben részesüljön a szegényparasztoktól”. Két év múlva egy betegség miatt kerekesszékbe kerül. Huszonhárom éves korában egy gyárban kezd dolgozni, ekkor indul írói pályája is. Élete hátralévő részében az írással és gondolkodással száll szembe gyötrelmes betegségével, és keresi az élet lényegét és értelmét.
E kötetben megjelenő legismertebb prózái az Én és a Föld temploma és a Feljegyzések a betegség réseiből, amelyek a szenvedés értelme, az örök körforgás és az újra testetöltés, valamint a szellem öröksége témáiban való elmélyülésének gondolatait tartalmazzák. A Nagymamacsillag egy érzelmekkel teli visszaemlékezés a gyerekkorára, és egy a kor haladását követni akaró, de mégis a hagyományokat őrző szeretett asszony újraélesztése.

„Tiesheng nem tud bűvészkedni, de a gondolatai tudnak.” (Yu Hua)
„Shi Tiesheng Föld temploma az ő »vérrel megjelölt szentélye«.” (Mo Yan)

Saját magáról azt állította, hogy első hivatása a gyógyítás, a második az írás. Számos műve jelent meg, a regénytől az esszéig, s elnyerte a legfontosabb irodalmi díjakat, többek között a Lu Xun- és Lao She-díjakat. A részeg Mofei című színdarabját az egyik legismertebb lengyel színházi rendező, Krystian Lupa adaptálta színpadra. Halála napjáig írt, végrendeletében máját egy betegtársának ajánlotta fel.