„Bódi Lóránt könyve a privát és a publikus szféra határán olyan mélységekbe visz, amelyek általában a legközelebbi hozzátartozók előtt is rejtve maradtak. Mindezt tudományos igénnyel teszi, még akkor is, amikor a holokausztot túlélők házassági hirdetésein keresztül mutatja be a traumatizált boldogságkeresőket és párválasztási kritériumaikat. Vagy amikor a gyászoló hozzátartozókat kíséri auschwitzi zarándokútjaikon a haláltábor területére. A kötet egyszerre villantja fel az egyéni érzelmekkel sűrűn átszőtt pillanatokat, valamint azok kollektív kulturális hátterét.”
Ádám István Pál
A Sebre tett kézzel a vészkorszak történetét és korai emlékezetét vizsgálja meglepő eseteken keresztül, házassági hirdetéseket idéz, zsidóvicceket boncol, karikatúrák mögé pillant, lexikonszócikkeket elemez, Auschwitzot mint kiállítóteret járja végig, valamint mítoszokat igazol vagy cáfol, többek között a RIF-szappanok történetét. Bódi a források elsődleges kontextusának minél teljesebb feltárásával tanulmányozza e tartalmak létrejöttét és változásait.


