KATEGÓRIA KIVÁLASZTÁSA
„Az emberek azért szerették, mert őrzött valamit az első nagy háború kitörése előtti szép korszak, a belle époque esszenciájából. Egy feledésbe merült éra, amelyben a feljegyzések szerint szebb volt a szép. Jules pedig ezt az olykor ámulatba ejtő, csalóka ábrándokkal teli világot szerette volna visszaadni mindenkinek, aki betért a kávéházába.”
A Mirabeau-híd közelében található Le Petit Parisien vendéglőbe lépve az olvasó úgy érezheti magát, mintha egy ódon fekete-fehér filmbe csöppent volna: a bárzongorista andalító dzsessz-sztenderdeket játszik, az előkelő vendégek gasztronómiai finomságokat és egzotikus italkülönlegességeket fogyasztanak, miközben emlékeikbe révedve a tovaszállt fiatalságról, egykori álmaikról tűnődnek. Nap nap után jönnek-mennek a kor hírességei, költők, zenészek, színészek adják egymásnak a kilincset, és megannyi névtelen társasági figura is megfordul odabenn. Francia elegancia jellemzi őket, s mindahányan menthetetlen álmodozók. Nem csoda, hogy ebben az idő múlásától megkímélt közegben számos régimódi történet elevenedik fel: végzetszerű szerelmekről, titokzatos bűntényekről, félresiklott életekről.
Agárdi Gábor első kötete hódolat Párizsnak, a fény városának. Novellaciklusában a szerző sajátos párizsi időutazásra invitálja olvasóját, történetei egy sosem volt aranykor nosztalgikus világába kalauzolnak bennünket. Kezdetben kissé idegennek hathat az elénk táruló közeg, de amint átengedjük magunkat a dohányfüstös szalon hangulatának, nyomban beszippant bennünket a hely atmoszférája, s azon kapjuk magunkat, hogy a melankolikus hősök társaságában már mi is szalonspiccesen merengünk az élet nagy kérdésein és apró semmiségein.
Sándor Zoltán
