Szíverősítő (Kollázsregény)

Szerényi-Bartók Tamás kötete felnövéstörténet gyorsmontázsban, generációs tabló tíz felvonásban. A regény javíthatatlan romantikus főhősét egy eltévedt labda erejével találja telibe az első szerelmi csalódás, ez indítja el a szocializáció útján. Két évtizeddel később már a házasságát tervezgeti, a legjobb barátja pedig egy súlyosnak tűnő diagnózis híréről számol be. November utolsó éjszakáján közösen próbálnak számot vetni az életükkel és józanok maradni. E két jelenet fogja közre a Szíverősítő kollázsszerűen építkező világát, egy srác szalonspicces útkeresésének történetét a késői 2000-es és 2010-es években, egy vidéki kisvárosból indulva Barcelonán át Budapestre érkezve. Ez a hol játékos, hol kegyetlen humorral és öniróniával megírt, sodró lendületű coming of age story az ártatlanság elvesztésének rögös útját mutatja be, ahogy az elbliccelt egyetemi éveket követően a világmegváltó elképzelések találkoznak a valósággal. Mint egy alaposan felrázott koktélban keverednek benne a legtöbb harmincas számára ismerős motívumok: jó barátok, rossz döntések, szakítások, romkocsmák, tengerparti lődörgések, ócska diákmunkák és kilátástalan vonatutak.
Így jutunk el a végső döntés pillanatáig: inni vagy nem inni? Meddig lehet tét nélkül ingázni a szülői ház, az egyetem és különféle irodák között? Mikor múlik el az a fajta heves romantika, ami hősünket egyik lánytól a másikhoz kergeti? A felnőtté válást meddig lehet halogatni? Ez a könyv nem próbál meg kinyilatkoztatni, mint az egyik fejezetben felbukkanó, ravasz képű uzsorás, de kínál megoldásokat, és plasztikusan mutatja be, hogy egy kései ipszilon miként juthat el ilyen kérdésekig. Nagy erénye a keserédes derű, és hogy hordoz némi reményt: „két rossz közül, ha már a kisebbik felé sikerül elmozdulni, az akció sikeresnek tekinthető.”