Tollas Tibor lejáratásának története

Tollas Tibor csendőrként szolgált a második világháború alatt, amit a Rákosi-rendszer sok évi fegyházzal jutalmazott. A váci börtönben rabtársaival költőcsoportotszervezett, a füveskertiek körét. 1956 nyarán szabadult, majd ősszel Nyugatratávozott. Folyóirata, a Nemzetőr a nyugati magyarság legnépszerűbb fórumává növiki magát. Tollas örökké aktív, lelkes személyiség: a lapkiadás mellett magyar esteket,körutakat szervez, gyűjtéseket indít, antológiákat szerkeszt, utazik, levelez:fáradhatatlanul ápolja ’56 emlékét és egykori rabtársai s a rendszerben elnémítottakéletművét.Tollas Tibor sikerei világszerte figyelmet keltenek. Miközben a hazai belügy kiveti rácsápjait, az emigráció körében is mind többen figyelik őt gyanakvással és irigységgel.Egyre több vád, gyanús híresztelés, inszinuációk kap szárnya, melyek kútfője kétegykori barát, rabtárs. Példátlan, évtizedekig tartó obskurus szervezkedést indítanakellene.Hajnal Géza munkája ezt a lejárató hadjáratot követi végig a korabeli levelezések,újságcikkek, nyilatkozatok, besúgójelentések széles körű feltárásával. E szomorútörténetet követve, végig ott bujkál a szerző sorai közt a lélektani kérdés: mi vihetterá a sokat szenvedett fogolytársakat és másokat, hogy engesztelhetetlen és kitartógyűlölködésükkel –- nevüket nem vállalva –- ellehetetlenítsék, tönkretegyékemigránstársuk életét és munkáját?A nyugati magyar emigráció viszályokkal terhelt mindennapjait követve, megismerjükaz emberi gyarlóságok, kicsinyességek természetrajzát és a karaktergyilkosságegyre kifinomultabb és hatékonyabb mechanizmusát is. Vigaszul azonban nem egyfényes példát találhatunk szolidaritásra, hűségre és tisztességes emberi kiállásra is.