Válás francia módra

„A feleségem őrült. Azt hiszem, meg akar gyilkolni” – állítja a sebész Antoine egykori szerelméről, az író Margaux-ról. Ők ketten nemcsak hogy szerették egymást, de két közös gyerekük is született. Idővel azonban elválnak, és a gyerekek felügyeleti joga miatt harcolnak. Hiába szólal meg a férj, a feleség, a fiuk, a lányuk, a két anyós, a feleség könyvkiadójának vezetője, a férj új felesége és mások: minél több tanúvallomás hangzik el, annál inkább elkerüli a figyelmüket és a figyelmünket az igazság. Éliette Abécassis mesterien szövi a szálakat, ennek köszönhetően nem tudhatjuk, ki a hűtlen, ki használja fel a gyerekeket a céljaihoz, ki sző összeesküvést az anyjával, ki birtokolja a szimbolikus, és ki a pénzügyi hatalmat, ki a hóhér, és ki az áldozat. A tanúvallomások ellentmondanak egymásnak. Mindenki véleménye, nézőpontja hitelesnek tűnik, mégis: semmi sem illik össze a szétesett család kirakósában.
„Kezdetben Margaux azt mondta, hogy nem akar gyereket, csak írta a regényeit, és teljes mértékben kielégítette a munkája. Egyszer egy interjúban azt is kijelentette, hogy a könyvei a gyermekei. Résen kellett volna lennem, nem kellett volna ragaszkodnom hozzá, hogy gyerekünk legyen, akkor ennyiben maradt volna a dolog: két szerető egy gyönyörű utazáson, egy egzotikus kalandon. De én mindenáron apa akartam lenni – mindennél jobban vágytam rá.”