A nagy őrület

Leírás:A másik világháború, Trianon, a forradalmak – eltorlaszolják a lehetőséget, hogy az első világháború következményeivel szembesüljünk. Ez a végzetes eseménysor nem a háború elvesztésében és folytatásában, az igazságtalan békében testesült meg, hanem a lövészárkokban és a hadifogolytáborokban testközelbe került magyar társadalom csoportjai közötti viszonyban. Ott, az apokaliptikus keretek között találkoztak végzetes testközeliségben az addig rendi elzárkózásba merevedett magyar társadalom uralkodó és „alávetett” rétegei, ott váltak egymásnak kiengesztelhetetlen ellenségeivé – mentalitásban, kultúrában, értékrendszerben – a mai napig. A történelem sodrása az egyre romló és feszültebbé váló helyzetek, az ott szerzett tapasztalatok feldolgozására nem adott időt. E korszaknak nincs A kőszívű ember fiai regénye. Pedig ez a magyar regény mégis megszületett. Igaz nem magyar nyelven, s mégcsak nem is az európai féltekén. Bizonyára ez a nyelvi, s identitásbeli kívülállás, de ugyanakkor anyanyelvi szintű társadalomismeret, benső közösségi érzés kellett ahhoz, hogy az író láva-indulatú és -forróságú anyagához közeledjen, s azt megformálja. Avigdor Hameirinek, az új héber irodalom egyik alapítójának és klasszikusának (Ady, és a Nyugat köre barátjának és munkáinak Szentföldre plántálójának) sikerült megérzékítenie a Habsburg Monarchiából kiszakadó magyar társadalom nagy látószögű és ritka mélységélességű képét. Noha már 1929-ben jelent meg először Tel Avivban, soha jobbkor, megfelelőbb történelmi időben nem térhet vissza oda, ahol a leginkább szükség van rá. Kötetünk az I. világháború befejeződésének 90. évfordulóján jelenik meg.