A törékeny abszolútum – Avagy: Miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?

Leírás:
A törékeny abszolútum szinte minden olyan témát érint, aminek Žižek önálló kötetet is szentelt: a posztmodern kapitalizmus működéslogikája, a totalitárius rendszerek borzongató esztétikuma, a klasszikus német filozófia öröksége, a lacaniánus pszichológia kultúraelméleti kérdései, továbbá a pénz és a hatalom és reklám de- és reterritorializációs folyamatai a globális világban, a szekularizáció és az újvallási fenomének.
Kiss Lajos András
Részletek a könyvből:
…amikor a NATO beavatkozott, hogy megvédje a koszovói áldozatokat, nagyon figyelt arra, hogy azok maradjanak is áldozatok, a feldúlt országban a lakosság legyen csak passzív […] A NATO-stratégia pontosan a freudi értelemben volt perverz: (részben) maga a stratégia volt felelős azért a szerencsétlenségért, ami ellen gyógyírként fellépett.
A következő okok miatt iszunk kólát: szomjunkat csillapítandó, avagy a tápértéke miatt, vagy pedig az íze kedvéért. A koffeinmentes, diétás kóla esetében nem beszélhetünk tápértékről, s még az íze leg főbb összetevőjét, a koffeint is kivonták belőle – így nem maradt más, mint a puszta látszat, egy szubsztancia mesterséges ígérete, ami soha nem teljesül be. Ebben az értelemben tehát […] „a valami álcája mögé búvó semmit fogyasztjuk”?
…a modern művészettel örökre elvész bizonyos fajta ártatlanság, többé nem tehetünk úgy, mintha közvetlenül olyan tárgyakat állítanánk elő, melyek pusztán a tulajdonságaiknak köszönhetően – azaz az általuk elfoglalt helytől függetlenül – műtárgyak lennének. […]. Így bármi, még a szar is műalkotás „lehet”, ha a meg felelő helyen találja magát.
„Azért mi ezentúl nem ismerünk senkit gyarló test szerint, sőt ha ismertük is Krisztust gyarló test szerint, most már többé nem ismerjük. Krisztus híve új teremtés. Ami volt, az elmúlt, ím’ minden megújult.”
(Pál apostol második levele a korinthusiakhoz 5. 16-21.)
Szent Pál harcias megnyilvánulása a korinthusiakhoz írt levelében az első példa a történelemben arra, hogy a forradalmi logika radikálisan szakít a múlttal – véget vetve ezzel a Kozmikus Egyensúly és más hasonló pogány babonák korának. Mit jelent ma visszatérni ehhez a állásponthoz?
A posztmodern korszak egyik legszánalmasabb vonatkozása a „szent” különböző álarcokban történő újbóli felbukkanása a New Age pogányságától kezdve a vallásos érzékenység dekonstruktivizmusáig. Hogyan tud egy marxista szembeszállni a maradiság ilyen heves támadásával?
Žižek A törékeny abszolútum-ban megkockáztatja azt az állítást, hogy a kereszténységnek és a marxizmusnak együtt kellene felvennie a harcot az új spiritualizmus támadásával szemben. A keresztény örökség felforgató erejű lényege túlságosan is értékes ahhoz, hogy meghagyjuk a fundamentalistáknak. Idevágó állásfoglalás ez egy marxistától annak a Krisztusnak 2000. születési évfordulójára, aki tudatában volt, hogy világunkban a szeretet gyakorlásához tűz és vas kellhet.
„A legfélelmetesebb, legbriliánsabb értelmezése a pszichoanalízisnek, és igazából a kulturális elméletnek általában.” Terry Eagleton
Slavoj Žižek írásai négy pilléren alapulnak, ezek: a lacani pszichoanalízis, a hegeli filozófia, az ideológia marxista elmélete, és a keresztény teológia. Ennek a tudományos építménynek a szerkezetét, mely mind a négy területen központi beavatkozást eszközöl, a „nélkülözhetetlen Žižek” név is alátámasztja. A The Sublime Object of Ideology (Az ideológia magasztos tárgya) c. munkájában Lacan munkásságának jelentőségét helyezi a középpontba a filozófiára és a kortárs politikai küzdelmekre fókuszálva. A The Ticklish Subject (A kényes tárgy) c. művében a germán idealizmust és a gondolkodás utolérhetetlen horizontjait vizsgálja. A The Plague of Fantasies (A fantázia pestise) c. írásában azokat az ideológiai mechanizmusokat boncolgatja, melyek a hétköznapi tapasztalatainkat formálják, végül a The Fragile Absolute-ban (A törékeny abszolútum) feltárja keresztény egyenlőség magvát.
Slavoj Žižek (Ljubljana, 1949-) szlovén író, szociológus, pszichoanalitikus, filozófus és kultúra kritikus. Jelenleg a ljubljanai egyetem professzora, és a University of London Birkbeck Institute for Humanities nemzetközi igazgatója. A világ számos egyetemének vendégtanára: University of Chicago, Columbia, London Consortium, Princeton, The New School, European Graduate School, University of Minnesota, University of California, Irvine, University of Michigan.
A poszt-lacaniánus elmélet egyik legjelentősebb képviselője, aki a populáris elméletekkel kívánja Lacan teóriáját magyarázni, illetve Lacan fogalmaival írja le a kortárs politikai és társadalmi jelenségeket és problémákat. Olyan baloldali gondolkodó, akit erősen befolyásoltak Hegel, Marx és Schelling elméletei. Žižek politikailag is aktív: 1990-ben jelöltette magát az elnökválasztás során. Számos írása jelent meg, több mint ötven könyve, emellett dokumentumfilmek is készültek vele és róla.
Slavoj Žižek