Az Egyesült Államok – A 21. század szétszórt szilánkjai

Az Alapító Atyák meggyőződése szerint az Óvilág korrupt és dekadens volt. Az új rend kialakításának és az elhatárolódás betetőzésének fontos állomásai a függetlenségi háború (1775-1783), a Függetlenségi Nyilatkozat (1776), az amerikai alkotmány elfogadása (1787), valamint a Bill of Rights (1791). Ezek máig meghatározták a kormány főbb szerveit, azok illetékességét, valamint az állampolgárok alapvető jogait.
A 19. század során az amerikai fejlődés egyedisége egyre világosabbá vált, különösen a gazdaság területén. A 20. század azonban komoly próbatétel elé állította az amerikai mítoszok érvényességét. A nemzeti és nemzetközi biztonság parancsoló szüksége a szövetségi kormányzat fokozott beavatkozását és ellenőrzését követelte, miközben egyre nagyobb figyelem irányult a társadalmi kérdésekre, mint az oktatás, az egészségügy és az esélyegyenlőség. A 21. század azonban változásokat hozott: gyengült Amerika prosperitása, biztonsága és polgáriasodása. Ezzel párhuzamosan megismétlődni látszik a Nagy Ébredés, az ország első jelentős vallási újjáéledése, amely a 18. század közepén lendületet adott a keresztény hitnek.
A 21. századi Amerika átalakul: továbbra is vallja a hagyományos mítoszokat, de a hangsúly eltolódik az előző évtizedekben elért eredményektől, és előtérbe kerül a migráció kérdése, a háborúzó Európától való távolodás és a saját érdekek hangsúlyozása.
1796-ban az alábbiakat írta George Washington „Farewell Address” című politikai testamentumában: „Európától való elszigetelésünk és eltávolodásunk arra indít bennünket, hogy vele ellentétes irányt válasszunk és kövessünk. (…) Háborúzó nemzetek, ráébredve, hogy mit is nyerhetnek rajtunk, óvakodni fognak attól, hogy ok nélkül háborgassanak. Ilyenformán választhatunk a béke és háború közt, mégpedig anélkül, hogy tetteinket bármi más vezérelné, mint saját érdekeink és az Igazság.”