Az élet máshol van

Az élet máshol van – ma már szállóige a rimbaud-i sor, s ebben nem kis szerepe van, hogy a világhírű cseh író, Milan Kundera még a 60-as évek végén Csehszlovákiában írt, de már francia nyelven, 1973-ban megjelent regényének címéül választotta.
A 30-as és 40-es évek Prágájában játszódó, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos, ám mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló regényében az író szarkasztikus és ironikus hangvétellel jeleníti meg egy nemzedék önámítóan hazug életútját, ahogy a forradalminak hitt rendszerváltozás haszonélvezőit lelkesen és szégyenkeltően ostobán kiszolgálja. Az anyja túlhatalma alól szabadulni képtelen Jaromil sem a szerelmi életében, sem a költői pályáján nem aratja le a vágyott babérokat – önismereti tévelygése így az új rezsim szolgálatára sarkallja: verseiben a mindent elsöprő új és hazug társadalmi rendet élteti, saját barátnőjét és annak családját pedig börtönbe juttatja a hamis eszmék bűvöletében. Annak ellenére, hogy mindeközben Shelley és Rimbaud szellemi követőjeként saját jobbik énjeként költői alteregója megalkotásán fáradozik: képzeletében Xaverként libben tova az egymásba nyíló álmokban. Ám ebben a sajátos nevelődési regényben az abszurd élethelyzetet csakis a banális végzet oldhatja fel – egy szinte kárörvendő szerző önkényes mesterkedése. Fél évszázad távlatából is mesteri módon.