A pannonhalmi köztemetőben, a ravatalozó épületétől nem messze, az árnyat adó fák alatt egymás mellett katonás rendben fekszenek azon szerzetesek százainak sírjai, akik a kommunista egyházüldözés idején a pannonhalmi szerzetesi idősotthonban éltek és hunytak el. A vallást üldöző hatalom kegyetlenül megtörte e szerzetesek életpályáját. Életük első szakaszának eredményeit szisztematikusan igyekeztek lerombolni, majd lehetetlenné tették a közjóért végzett további közösségi szolgálatukat. Sokukat még a nyilvános papi szolgálat lehetőségétől is megfosztották. Ragyogó szerzetesi pályák helyett, amely során életük legérettebb bölcsességét és gazdag tapasztalatát adhatták volna tovább, több évtizedes és a világtól elszigetelt keresztutak jutottak számukra osztályrészül.Az 1904. november 9-én született és 1970. november 8-án elhunyt Kerkai Jenő jezsuita atya sírja is itt található. A XX. század egyik legjelentősebb magyar jezsuitája sokunk szerint a legnagyobb magyar szociális apostol volt. A II. világháború előtti évtizedben munkatársaival együtt a kor legnagyobb alulról szervezett szociális mozgalmát, a KALOT-ot alapította és szervezte meg. A mozgalom arra vállalkozott, hogy az agrárifjúság életének minden dimenziójában pozitív változást hozzon, a hitélet, a kultúra, a közösség, valamint a gazdálkodás területén felemelje és boldogulását szolgálja a kor legelmaradottabb társadalmi csoportjának. Konkrét javaslatokat fogalmaztak meg és próbáltak ki az agrárkérdés megoldására és a magyar jövő fenntartható megalapozására. Kerkai Jenő a modern kereszténydemokrata párt egyik támogató szülőatyja is lett. Életének egy csodálatosan termékeny szakaszát követően, amelyet tizenegy bámulatosan sikeres év fogott keretbe 1946-ig, amikor mozgalmát feloszlatták, később tíz kemény börtönév várt rá, végül szabadulása után is küzdelmes és jelentősen korlátozott életet élhetett egészen haláláig.
A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia és a Kerkai Jenő Jezsuita Szociális Központ 2023 őszén szervezett konferenciát Kerkai Jenő keresztútja címmel. Az immár második alkalommal megrendezett Kerkai-konferencia a XX. század egyik legjelentősebb magyar jezsuita kommunista elnyomás alatti életszakaszáról emlékezett meg, valamint azokról a ma is érvényes tanulságokról, amelyeket az utókorra hagyott. A jelen kötetben megjelenő tanulmányok e konferencián elhangzott előadások kibővített változatai, melyeket olyan, eddig publikálatlan Kerkai-írások egészítenek ki, amelyek nem jelenhettek meg nyomtatásban a kommunista rendszer idején, sőt a rendőrség egyenesen kereste őket.
A kötet megjelenésének különleges apropója a 2024-es évre meghirdetett Kerkai120 emlékév, amellyel a szociális apostol 1904 novemberi születése előtt tiszteleg szülőfaluja, Csesztreg plébániája és a magyar jezsuita rendtartomány.