KATEGÓRIA KIVÁLASZTÁSA
Egy kamaszlány szellemi ébredésének története, a „forradalmi nyár”, amikor Paula rájön, hogy a felnőttek világa mennyire nem tiszta, őszinte és nagyszerű. Paula látszólag tökéletes családban él, az idill azonban megszakad, amikor a kislány felfedez egy halom levelet, amelyet anyja írt a nagymamájának. A levelekben leírt családi élet Paula számára felismerhetetlen a bennük lévő sok hazugság miatt. Egy világ omlik össze a legérzékenyebb korban lévő kamaszlány lelkében, ekkor következik be a „forradalmi tavasz“, Paula ettől fogva kritikusan szemléli környezetét és az egész világot, olyan lelki érési folyamaton megy keresztül, melynek végén felnőtt módon képes dönteni saját jövőjéről.
„Paula hazaszaladt, a nappaliban leült az írógéphez, befűzött egy papírt és írt, közben a kintről jövő hangokat figyelte, de hamarosan megfeledkezett róluk, elfelejtett mindent, csak a szavakat nem, amelyek áradtak a fejéből és a szívéből az ujjaiba majd a billentyűkre, onnan a papírra; nem kételkedett, nem is gondolkozott, belemerült az írásba, mint valamiféle kellemes, távoli dalba. Írt, és közben ő volt az írás tárgya is, mert gondolkodás és erőlködés nélkül követte a nyelv saját nyelvtanát és szabályait, ám amely szabályok ugyanakkor mégis ismeretlen utakra vezették, tartották bizonyos pályákon, irányították egy bizonyos irányba, olyan benne lakozó erők lendültek mozgásba, amelyekről nem is tudott, és már csak az volt a dolga, hogy ne fogja vissza magát. Nem is fogta vissza magát, elámult azon, amit írt, olyan szavakat használt, amelyeket azelőtt soha, és ez mégsem volt ijesztő, inkább örömteli és szabad.”
