Háború, mozgókép, reprezentáció

A kortárs filmtudomány kulcskérdéseivel foglalkozó könyvsorozat legújabb kötete olyan tanulmányokat sorakoztat fel, amelyek a háború és a mozgókép kapcsolatát vizsgálják.
A két szerkesztő, Győri Zsolt és Kalmár György által írt bevezető egy egyszerű, ám fontos felismeréssel kezd: a modern hadviselés és a film története szorosan kapcsolódik egymáshoz. Hiszen amikor a legfiatalabb művészeti ág a 20. század elején bontogatta szárnyait, a világot hamarosan megrázta az első világháború, ami alapjaiban változtatta meg a társadalmi viszonyokat, a meghatározó attitűdöket és a gondolkodást.
A kötet már a bevezetőjében is hirdeti, hogy interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, és ez tökéletesen látszik is a szövegeken. Vannak olyan tanulmányok (például Debreceni Ferenc, Papp Fruzsina vagy Vajdovich Györgyi szövegei), amelyek klasszikus filmtudományos munkák, tartalmi, formai elemzést végeznek. Turnacker Katalin és Sághy Miklós a film és az irodalom, Antalóczy Fanni a mozi és a képzőművészet határterületeire kalandozik, O. Réti Zsófia népszerű háborús videójátékok kapcsán világít rá ellentmondásokra. Míg Simor Kamilla és Szőke Dávid Sándor szövegeinek fő kérdése, hogy a kortárs médiaközegben miként alakul át a háború tapasztalata, a hozzáférhető képek hogyan változtatják meg a csatatérhez való viszonyulását, hogy mi mindent tudunk elképzelni a harctérrel kapcsolatban.