Megértés, fordítás, kánon

Leírás:
A Szegedy-Maszák Mihály Válogatott munkáiban 2007-ben a Szó, kép, zene. A művészetek összahasonlító vizsgálata című tanulmánykötet és a Kemény Zsigmond című monográfia látott napvilágot.
„Ha a nyelvet adottnak vesszük, hozzá képest mind a nemzet, mind az irodalom okozat, de ez a kettő egymáshoz képest egyszerre mindkettő: az irodalom a nemzetnek egyrészt teremtője, másfelől teremtettje. Ha valaki magyarul fogalmaz, értekezik, költeményt, színművet vagy regényt ír, óhatatlanul is szerződésbe lép egy közösséggel. Irodalomtörténészként azt tekinthetem célomnak, hogy kiderítsem, miként alakult e szerződés: mit jelentett a kereszténység fölvételének, Bécs és Konstantinápoly szembenállásának, a kettős Monarchiának, a két világháborúnak, a kommunizmusnak s az EU-hoz csatlakozásnak időszakában. A múlt tanulmányozása talán arra is lehetőséget ad, hogy tétova sejtéseket fogalmazzunk meg arról, miként is képzelhető el nemzet, nyelv s irodalom viszonya a jelenkorban s a jövőben. A történetiség lényegével kerülnénk ellentmondásba, ha valamely múltbéli felfogáshoz próbálnánk ragaszkodni” – fogalmazza meg egyik tanulmányában a neves tudós, Szegedy-Maszák Mihály könyvének célkitűzéseit. És valóban, imponáló tudással és széles körű kitekintéssel vizsgálja a nemzeti irodalom és művelődés esélyeit az új évezred kihívásai felől. Mindenekelőtt a világirodalmi kánonok távlatából elemzi a nemzeti kultúra és irodalom párbeszédképességét. Rendkívül alaposan vizsgálja felül fordításkultúránk hiányait és erényeit, irodalomértésünk előfeltevéseit és korlátait – nem kerülve el olyan tabu-kérdések analízisét sem, mint pl. Ady-költészetének érvényessége napjainkban, a Mi a magyar ma? kérdésének körüljárása, Németh László értekező prózájának új távlatból való mérlegelése vagy a nemzeti hagyományok újraolvasása.
TARTALOM:
Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülő világban
1. A három fogalom
2. A fordítás és kockázatai
A Nemzeti hagyományok időszerűsége
1. Elképzelt közösség
2. Nemzetjellem
3. A fejlődés mozgatói: eredetiség, nyelv és jövő
Hang, kép és szó, nemzeti és világművészet
1. Abszolút és programzene
2. Nemzeti hagyomány és egyetemes művészet
Folytonosság és megszakítottság a magyar kultúrában
Nemzeti és világirodalom a huszonegyedik században
1. Bevezetés: létezik-e elfogulatlan irodalomtörténet-írás?
2. Életrajz és irodalomtörténet
3. Nemzeti és összehasonlító irodalomtörténet
4. Fejlődéselvű irodalomtörténet
5. Befogadás-központú irodalomtörténet
6. Végkövetkeztetés: az irodalomtörténésznek nem egy,
de több történet elbeszélésére kell vállalkoznia
A kánon mibenléte: remekmű és fejlődéstörténet
A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásban
1. Nemzeti és összehasonlító irodalomkutatás
2. Avantgárd és kánonalkotás
A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban
1. Kánon és érték
2. Kánon és közösség
3. Kánonok és kulturális intézmények
4. Kánon és történelem
Fordítás és kánon
1. Fordítás és műfordítás
2. Forrás- és célszöveg
3. Magyar és világirodalom
4. Jelentő és jelentett (Kosztolányi)
5. Fordíthatatlanság
6. Fordítás és szövegközöttiség
A fordíthatóság esélyei
1. Saját és idegen
2. Az idegen kultúra hozzáférhetősége
3. Az időszerűség viszonylagossága
Az esszé műfajának kockázatai
1. Az esszé fogalma
2. Montaigne öröksége
3. Közvetítő műfaj vagy élménybeszámoló?
Többnyelvűség és kultúra: a Kettős Monarchia öröksége
1. A Monarchia kultúrájának sajátos arca
2. Nemzeti eszmeiség és művelődés
3. A zsidóság szerepe a Monarchia kultúrájában
4. A szocializmus hatása a művelődésre
5. Irányok a képzőművészetekben és a zenében
6. Irodalom és más művészetek
7. Végkövetkeztetés helyett
Ady és a francia szimbolizmus
1. Nietzsche és a francia költészet
2. Ady költészetének változásai: a jelképteremtés jelenléte és hiánya
A nyelvhasználat megújításának hagyománya a modern regényírásban
1. Nyelv és történetmondás
2. Jellem és nézőpont
3. Műfaj és szerkezet
4. Önéletrajz és regény
5. Az újítás kényszere
6. Tudatfolyam és szerkezet
Radnóti Miklós és a holokauszt irodalma
1. A költő tragikus életének hatása műveinek befogadására
2. Az eklektikától az önállóságig
3. Radnóti verseinek fordíthatósága
Kétnyelvűség a huszadik századi irodalomban
A hontalanság irodalma
I.
1. Ellenutópia és kísérleti regény
2. Misztériumjáték és röpirat
3. Nemzet és irodalom
II.
III.
Képmelléklet